| Leírás: |
Budapest új katolikus plébániatemploma úgy illeszkedik lakótelepi környezetébe, hogy azt nyújtja neki, ami ott hiányzik: kertet, teret, oázist fizikai és szellemi értelemben. Az Etele út szintjétől mintegy dombra kiemelt templom és közösségi épületrész előtt egy agora-szerű tér keletkezett. Déli tájolásával, telepített, futtatott és dézsás növényeivel, kültéri padjaival teret hoztak létre ott, ahol amúgy csak utak vannak. Az urnatemető alépítményén álló templom hagyományos háromhajós, bazilikális szerkesztésű, alaprajza a hossztengelyes és a központos ötvözete, minek következtében a liturgia megkövetelte linearitás tiszteletben tartása mellett a templomtér egyszerre monumentális és bensőséges.
A lágymányosi lakótelep közelsége egyébként is érdekes kihívást jelentett a tervezés során. Úgy gondoltuk, hogy a zord és magas paneltömbök világát nem ellentételezni, hanem kiegészíteni kell. A rusztikus anyagok itt idegenül hatnának, a beton viszont remek építőanyag, és mi a benne rejlő művészi lehetőség kihasználásával kerestük az értékteremtés új lehetőségét. Így vált következetesen visszatérő elemmé a látványbeton felület. A bejárati előtetők helyszíni látszóbeton gerendavégeinek négy evangélistát ábrázoló domborműves zsalumatricáját Tóth Dávid szobrászművész készítette. A templom látványbeton mennyezetét hossztoldás nélküli zsaluzati héjba öntötték. A tetősíkok összemetsződései a történeti boltozatok szép mértani szerkesztésének kortárs utódai.
A templombelső fő motívuma a szentély látszóbeton oltárfala. A Golgota-hegyet, a keresztre felfeszített Krisztust, a halál ürességét és a feltámadás mindent beborító fényét képes szuggesztív, de közérthető módon megjeleníteni. Lényegéhez tartozó lepelszerű vékonyságának titka egyszerű statikai lelemény eredménye, a szerkezet függesztéséből adódó kihajlásmentesség. A felület struktúrájának a durvasága művészi kontrasztja a korpusz-szobor pontos, élethű és érzékeny fafaragásának.
Budapest Etele úti új templomát 2014. október 31-én szentelte fel Dr. Erdő Péter bíboros, birtokba vételével az egyházkerület közel nyolcvanéves álma valósult meg.
„A környezetre való érzékenység az anyagválasztásban is megragadható. A látszóbeton a 20. század progresszív templomépítészetének legfontosabb anyaga, amelynek a két világháború között Magyarországon is jelentős példái születtek. Az 1960-as és 1970-es évek beszűkülő hazai templomépítészetében a látszóbeton a legfontosabb új templomok építőanyaga. ugyanakkor az elmúlt évtizedek kortárs templomépítészete ezzel a hagyománnyal mintha szakítana – a téglaépítészet tradícióját követve. Jahoda Róbert temploma más építészeti elvek mentén érlelődött. A monolit látszóbeton felületek választása a genius loci alapvető megértését és szellemének követését jelenti. Nem feltétlenül a panel lakóépületekhez való igazodásra kell gondolnunk – bár a szépen zsaluzott beton az igényes szociális lakásépítés legfontosabb anyaga lehet –, hanem inkább Kelenföld jelentős ipari építészetének hagyományára. Arra a 11. kerületi építészeti kontextusra, ahol az ipar fejlesztése több generáció átívelve jelentős épületeket eredményezett, amelynek meghatározó anyaga a beton, de ettől elvonatkoztatva, a szerkezeti invenció tekintetében gondolhatunk Szabó István Ildikó téri református templomának fémszerkezeteire is. Jahoda Róbert templomának igényesen megtervezett és kivitelezett szerkezeteiben, sőt a belsőépítészet elemeiben – mellékoltár, szentélyelválasztó „függöny”, domborművek – a beton finoman megmunkált minőségi anyaggá válik.” (Dr. Kraling János: Fénnyel áttört betonhéj. Metszet folyóirat 2015 januári sz.)
Az épület fő teherhordó és térelhatároló szerkezetei SILKA (30 cm) hanggátló falazóblokk, vasbeton födém és vasbeton födém lemezmű, melyekkel megvalósul a magas hangszigetelési és a tűzvédelmi követelmény, továbbá a megfelelő hőcsillapítás, hőtehetetlenség. Az épület homlokzati hőszigetelése Rockwool Frontrock (14 cm), padlástéri szigetelése Rockwool Multirock (30 cm) anyagokkal készült, mely kis fenntartási költséget eredményezett.
Budapest, 2019. január 18.
Felelős tervező: Jahoda Róbert
Építész társtervezők: Páricsy Zoltán, Wittinger Győző, Zwickl Teréz
Belsőépítészet: Jahoda Róbert, Zwickl Teréz
Mozaikok: Tölg-Molnár Zoltán
Üvegalkotások: Borbás Dorka
Szobrászat: Tóth Dávid
Építtető: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Dr. Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek |
|
3619 / 
4
Mint minden weboldal, az eptar.hu is sütiket használ a jobb és biztonságosabb működés érdekében.
További információk
