Az épület nedvességterhelésének csökkentése

Ez a téma ritkábban kerül elő, mivel nehezebb konkrét termékekhez kötni, mégis érdemes ezzel kezdeni. Első lépésként át kell tekinteni a felszíni vízelvezetést és a környező járdák lejtését. Fontos ellenőrizni a tetőfedést - különösen a bádogosmunkákat: csatornák, vápák, párkányfedések, vízkiköpők állapotát.

Minden, ami az épület körül felesleges vízterhelést okozhat - például rossz lejtésű térburkolat vagy nagy mennyiségű rávezetett esővíz - problémát jelenthet. A szivárgók kialakítása is ide tartozik: ezek általában külső oldali bevonatszigetelések kiegészítéseként jelennek meg, de önmagukban is fontos szerepet játszanak.



Utólagos vízszigetelés

Ha talajvíznyomás ellen kell szigetelni, zárt, teljesen vízzáró teknőt kell kialakítani. A bemerülési mélységtől függően jelentős felhajtóerő hat az épületre, ezért szigetelő szakmérnök, sőt gyakran statikus bevonása is szükséges.

Külső oldalon akrilátgél (pl. MAPEGEL UTT) segítségével végzett háttér-injektálás lehet a megoldás, de a teljes, belülről körbezáró teknő kialakítása összetett, nagy szaktudást és megbízható kivitelezőt igényel.

Belső oldali megoldásként a bitumenes vízszigetelő lemezek hatékonyak lehetnek, de szükség van egy ellenszerkezetre (pl. vasbeton falazat), amely biztosítja, hogy a vízszigetelés a pozitív oldalon maradjon. Ebben az esetben nehézséget okozhat a belmagasság csökkenése, illetve a csatlakozási pontok (lépcső, falak, áttörések) kezelése.



Talajnedvesség elleni szigetelés

Itt egyszerűbb a helyzet. Az egyik leggyakoribb módszer az injektálás - nemcsak háttérinjektálás formájában, hanem tömbinjektálásként is, amikor a falazat anyagát tesszük vízzáróvá gyanta segítségével.

Mellette gyakori megoldás a bevonatszigetelés. Elméletileg a lemezes szigetelések is szóba jöhetnek, de meglévő épületeknél a munkatér szűkössége és a falazat egyenetlensége miatt ezek ritkábban használhatók.

Külső vagy belső oldali bevonatszigetelés?

Ezt a kérdést elsősorban a hozzáférhetőség szokta meghatározni. Mit vegyünk figyelembe?

Külső oldali vízszigeteléssel az épületszerkezetbe bejutó víz útját zárjuk el. Ebben az esetben nagyobb termékválasztékból, így kedvezőbb költséggel választ-hatunk terméket. Hátrány lehet, hogy a külső falszigetelés és a belső padlószigetelés csatlakoztatását többnyire meg kell oldani, például adott falszakasz tömbinjektálásával vagy akár felszívódó nedvesség elleni, úgynevezett pórus-hidrofóbizáló injektálással is, például MAPESTOP CREAM alkalmazásával. Belső oldali vízszigetelés kialakításakor a fal és padlószigetelés csatlakoztatása egyszerű, viszont a falazatba bejutó nedvesség mértékét nem csökkenti. Ugyanakkor az onnan távozóét, a száradási felület lezárásával radikálisan csökkenti, így a nedvesség magasabbra húzódhat az épületben, mint eddig volt. Azaz a belső oldali vízszigetelést csak azután kezdhetjük meg, ha valahol a talajszint felett meggátoltuk, illetve nagyban csökkentettük a víz további felszívódását például MAPESTOP CREAM injektálásával.

Ha további szakmai cikkek érdekelnek, iratkozz fel a mérnököknek, tervezőknek szóló hírlevelünkre - mi pedig rendszeresen tájékoztatunk a szakmai újdonságokról!

A cikk szerzője Fábián Zoltán, a Mapei Kft. okleveles építőmérnöke